szeptember 2014 hónap bejegyzései

Recseg a felszín – körkörös félelem igazgat

A Fradi pálya fölött áthúzó két szerencsétlen Gripennel kapcsolatos összes adatot titkosították, Mészáros Lőrinc, a felcsúti basa nem áll szóba az újságírókkal, L. Simon megfenyegette magát a magasságos hírtévét, a Magyar Nemzet ekézi a kormányt, Simicska állítólag nem áll szóba Orbánnal, akinek a házát újra szorosan őrzi a TEK. A még föl sem épült birodalom alkonya mutatkozik, és hiábavalón. Ilyenkor jól jönnek a pörök.

Posted in Egyéb
Tags: , , , , ,

Piaci pult az új komondor

Suchman Tamás ráborította a pultot Marcaliban az MSZP jelöltjére aláírásgyűjtés közben. Felesége hiába próbálta feltartóztatni az üvöltöző politikust, ő tovább folytatta, közben pedig Harján barátnőjének is csúnyán odaszólt és meg akarta ütni. Suchman három percet adott a pultot és ajánlóíveket eltakarító párttársainak, hogy távozzanak, majd visszaszámolt.

Posted in Egyéb
Tags: , , , , , ,

21.006 magyar futballrajongó, akik nem közösen mennek meccsre

Ellenőrzött siserehad, all inclusive utazás az egyik kerületből a másikba, aki meg kimaradt, az lemaradt. Az új, a magyar futballt amúgy is körüllengő hülyeségek közül most épp ez volt napirenden, már a lelátókra is arctalan tömeg kell.

Posted in Egyéb
Tags: , , , , ,

Félrecsúszott nyakkendő

Ez itt már a Kim Dzsong Orbán világának építése, és tényleg, a díszletek, meg az egész hóbelevanc ezt jelezte, csak későn kaptam észbe, a Fradi meg kikapott, de kit érdekel.

Posted in Egyéb
Tags: , , ,

Ismerd meg Rezedát!

1961 sok mindenről nevezetes, például German Sz. Tyitov őrnagy a Vosztok–2 űrhajó fedélzetén 17-szer megkerülte a Földet, és megkezdődött a berlini fal építése is. Ez rögtön születésem után történt, amely esemény alkalmas volt arra, hogy anyám felhőtlen szombathelyi örömét ne örökítsék meg az annalesek.

Mindezek után a bölcsőde, óvoda és a Petőfi Sándor Utcai Úttörő Csapat (498-as számú) hármas egysége határozta meg tudatom alakulását egy kilométerkővel, amikor egy napon – tíz évesen - neki nem láttam a kosárlabdázás nemes időtöltésének, ami későbben forgatta föl teljesen az életemet.

A Nagy Lajos Gimnáziumban okozott ez nehéz pillanatokat Heigl osztályfőnök úrnak és nekem is, aki időm nagy részét mindenféle ifiválogatott edzőtáborokban töltöttem, és csak akkor jöttek rá, hogy nem vagyok tök hülye, amikor egy kósza irodalom órán hibátlanul mondtam el J. A. Ódáját, pedig nem is volt föladva. Azóta birkózom a szavakkal.

És ez okozta azt is, hogy nem a TF-re indultam tovább - pedig nagyon vártak -, hanem a szombathelyi BDTF magyar-népművelés szakára, kizárólag levelezőn a kosárlabda miatt. Ezt aztán, ahogyan az meg volt írva, igen fiatalon hagytam abba körmendi és soproni kitérők után, és jól volt így.

El tudtam menni ugyanis segédfűtőnek, e négy év alatt pedig szakmányban olvastam napi tizenkét órákat a munkahelyemen, amely időtöltés nélkül nem lennék az, aki. Persze ehhez kellett a drága Lőrinzy Huba tanár úr is a főiskolán. Ő nem csak irodalomtörténetet oktatott, hanem valami sokkal többet tett velem, nélküle most nem kellene ezeket a sorokat írnom, ebben biztos vagyok.

Egyre hosszabbnak tűnő életem során voltam műszaki rajzoló, újságos és leveles postás, gondnok és kultúrház igazgató, segédfűtő és tanár. Amióta a média világa beszippantott, mint valami fekete lyuk, oda-vissza szenvedtem már az egészet. Írtam és tördeltem napilapot, szerkesztettem, írtam heti és havi lapokat, voltam televízió-főszerkesztő és műsorvezető, sőt, hetilap igazgatója is.

Közel száz adást élt meg egy rádiós műsorom, dolgoztam internetes portálnak, és mégis itt vagyok.

Csak azt nem tudom, hol.

Legutóbbi hozzászólások

Archívum