Budai, a polihisztor

A Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri biztosa lett Budai Gyula, aki azokért a külgazdasági lépésekért felel majd, amelyek az oroszországi behozatali tilalomból fakadnak – jelentette be Szijjártó Péter parlamenti államtitkár pénteken. E hír hallatán csupán egynehány aprócska momentumra óhajtanám felhívni a nagyérdemű figyelmét. Az első, hogy ki jelent be, ergo, ki a főnök, akit Szijjártónak neveznek, és ekkora hatalom letéteményese. Ím ő.

Szijjártó Péter, a szervilizmus Usain Boltja. A féltucatnyi durva panelból építkező politikus pályája jellemzi a magyar parlamentarizmus húsz évét. Aki korábban legföljebb videomegosztók hőse lehetett volna, ma a kormányzó párt befolyásos tagjainak egyike. Szijjártó Péter Komáromban született 1978-ban. A politikai életbe 1998-ban kapcsolódott be, amikor legfiatalabb képviselőként a győri közgyűlés tagjává választották. Az oktatási, kulturális és sportbizottság alelnöke volt. 1999-ben a Fidelitas győri szervezetének alapító elnöke lett, 2001-ben az ifjúsági szervezet egyik országos alelnökévé választották. Ugyanebben az évben a Fidesz megyei és országos választmányának tagjává választották. A 2002-es országgyűlési választáson pártja Győr-Moson-Sopron megyei területi listájáról szerzett mandátumot, az Országgyűlés akkori legfiatalabb tagjaként az alakuló ülésen korjegyzőként tevékenykedett. 2004 és 2006 között az Országgyűlés ifjúsági- és sportbizottságának alelnöke volt. 2004-ben a Fidelitas országos választmányának alelnökévé választották, egy évvel később a szervezet országos elnöke lett. A Fidelitast 2009 júniusáig vezette. 2005-ben a Fidesz győri elnökévé is megválasztották.

A 2006-os választásokon újra pártja Győr-Moson-Sopron megyei területi listájáról szerzett mandátumot, a Fidesz-frakció egyik helyettes vezetőjévé választották. Az őszi önkormányzati választáson újra a győri közgyűlés tagja lett, a Fidesz-frakció vezetője. Később a Fidesz kommunikációs igazgatójává és szóvivőjévé nevezték ki. A 2010-es országgyűlési választásokon ismét pártja Győr-Moson-Sopron megyei listájáról nyert mandátumot. A második Orbán-kormányban a miniszterelnök személyes szóvivője volt 2012 május végéig, amikor is külügyi és külgazdasági államtitkárnak nevezték ki. A parlamentben 2002 óta tagja a számvevőszéki és költségvetési bizottságnak, a 2010-es ciklus kezdetétől, mint alelnök. E mellett 2006 és 2010 között tagja volt a sport és turisztikai, valamint 2002 és 2006 között az ifjúsági és sportbizottságoknak is, egy ideig mindkettőnek alelnöke is volt. Ezeken kívül elnöke volt a 2005-ös az Apró-Gyurcsány érdekkör privatizációból, állami megrendelésekből, illetve állami hitelekből történő meggazdagodásának titkairól elnevezésű parlamenti vizsgálóbizottságnak is, illetve tagja volt a „brókerbotrányként” elhíresült eset parlamenti vizsgálóbizottságának is. 2012. júniusa óta vezeti a Miniszterelnökség nemzetközi kapcsolataiért felelős államtitkárságát, júliusban a keleti nyitás politikájáért is felelős lett, és egyszerre nyolc kormányközi bizottság elnökévé is kinevezte Orbán Viktor.

A 2014-es Befolyás-barométer szerint ő Magyarország 38. legbefolyásosabb személye. Kétségtelen, orbáni életpálya ez, sőt, annál is jellemzőbb, mivelhogy ez az ember még a politikában sem tett semmit a szájába adott mocsok kiokádásánál kívül, de ezek szerint a jövő ez. Ő ajánlta tehát Budait, aki – bár dolgozott valamicskét megúszva a börtönt – , legalább hasonló kaliberű mókus, mint az ajánló.

Budai Gyula Békéscsabán született 1963-ban. Az egyetemi diplomát követően első munkahelye a Budapesti Katonai Ügyészség volt, ahol ügyészként dolgozott, majd 1994 szeptemberétől ügyvédként dolgozott az általa vezetett Budai és Kovács Ügyvédi Irodában, ahol 2011. évi parlamenti vagyonnyilatkozata szerint 2010. december 1-től szünetelteti foglalkozását. Az ügyvédi iroda magánokirat-hamisítási ügybe is keveredett (előnytelen földtulajdon-adás-vételi csereszerződés), ezeket a színlelt szerződéseket Budai ellenjegyezte, a Pest Megyei Főügyészség 2010 novemberi döntése alapján azonban az elévülési idő letelte miatt vádemelés nem történt felettébb érdekes módon. Budai azzal hárította el a Parlamentben ez ügyben feltett újságírói kérdést, hogy nem politikusként, közszereplőként, hanem ügyvédként végezte a tevékenységét az ügyben, a bíróság pedig nem állapította meg a szerződések színleltségét.

Politikai pályafutása 1997-ben kezdődött, ebben az évben lépett be a Fideszbe. Az első Orbán-kormány idején jogi szakértői feladatokat látott el a Fidesz mellett. A 2002–2006 közötti Országgyűlés idején továbbra is a Fidesznek dolgozott külsős szakértőként, több országgyűlési vizsgáló bizottság munkájában részt vett. 2004-től a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének jogi képviseletét látta el. A 2005-ös budapesti gazdademonstráció egyik szervezőjeként részt vett a demonstrációs bizottság munkájában, és jogi szakértőként az első Gyurcsány-kormánnyal folytatott tárgyalásokban. 2006. május 28-án Kisteleken, a MAGOSZ Országos Küldöttgyűlése szövetségi igazgatónak választotta meg. 2006 és 2010 között helyi önkormányzati képviselő a Kiskunlacházi Nagyközségi Önkormányzatban. Rövid ideig Kiskunlacháza polgármester-helyettese is volt.

A 2010-es parlamenti választásokon a Fidesz–KDNP képviselőjeként indult a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei IV. választókerületben, ahonnan bejutott a parlamentbe, 2010. május 14-től az Országgyűlés tagja. A második Orbán-kormányban a miniszterelnök 2010. június 11-én miniszterelnöki megbízottá nevezte ki, amely titulusban „az állami földek jogellenes elherdálásának vizsgálatával foglalkozott”, majd a második elszámoltatási és korrupció-ellenes kormánybiztosi posztot töltötte be ez év novemberétől 2012. augusztus 31-ig, Papcsák Ferencet követően. Feladata az előző szocialista kormányciklusok privatizációs és egyéb ügyleteinek vizsgálata volt. 2012. novemberében lejárt volna a megbízatása. Elszámoltatási kormánybiztosi munkája kevés eredménnyel zárult: a közel két éves, azaz 22 hónapos kutatómunka során 1442 esetet vizsgáltak, 110 nyílvános jelentést készített, 61 esetben tett büntetőfeljelentést, amelyből 7 ügyben történt meg vádemelés.

Nos, ezek ketten oroszoznak most. Szíjjártó nyakig a főnöke valagában legitimizálná a lábon lövést, óvatosan a diplomácia általa vélt nyelvére fordítva – mindenkinek rosszak a szankciók -, amit a megvetett Nyugat amúgy keresztbe röhög. Mindez a taktika egy hét múlva vizsgázik az Unióban megspékelve Pakssal és tankokkal. Lelkük rajta, sokat már nem igazán veszíthetünk, de hogy a szemfényvesztésnek még ebben a helyzetben is helye van, na, az a mellbevágó. Idebaszarintják a Budait, mint aki majd megoldja a – most már háború miatt – reánk szakadt gazdasági bajokat. Na, ez a gond, ahol előbukik az orbáni Cipolla, ott kő a kövön nem igazán marad. Most majd az lesz, hogy a pösze, bukott elszámoltató elszámoltatja az ukránokat, az oroszokat, meg a fél világot a maga eredményességével, de lehet mutogatni, hogy mi – azaz én – mindent megtettünk(em) értetek, véreim. A jónép pedig szopja az igét, s bár az alma nem a ruszkikhoz megy, hanem – rendeleti úton – az iskolák menzájára, mégis elhiszik a szarról, hogy milyen jó, miközben rájuk szakad a plafon. Röhej.