Új távlatok nyíltak az oly igen érzékeny magyar lélek vidulásában. Ha zárva van a kocsma, avagy a sírásói fizetésből kevéssé megfizethető a hivatalos egység, a bulit át lehet helyezni a sírhantok mellé. Itt lehet jó lélekkel fogyasztani a hazait, olyan jó piknikféle ájert adni a dolognak, az élvezet pedig csak fokozódhat, ha egyenesen a kriptán járja a csűrdöngölőst a gyászhuszár. Az tuti, hogy nem sírva vigadtak a pesterzsébeti temető dolgozói és főnökeik, amikor a halottbeszállító járdánál bográcsoztak. A partit a temető akkoriban elköszönő vezetőjének tiszteletére tartották tavaly novemberben, az öngyógyító feledkezés pedig a speciális egység egyik közösségi helyiségében folytatódott.
Most vessünk a dolgozó népre követ, kicsit, hegyest, lapost? Ugyan nem. Hiszen belátható, hogy ez az egész kegyeleti szakma úgy megüli az ember lelkét, hogy egyenesen kiált az ellazulásért, és ha ez a munkahelyen történik, direkt megértésért esedezik, hiszen mi más lehetne mindez, mint csapatépítő tréning. Ilyen kontextusban még a parizer is leírható költségként, csak a NAV meg ne tudja. Igaz, ők nem szoktak novemberi ködökben temetőkben bóklászni, mert ott nem árulnak lángost, gondolják, és ebben van azért némi logika, ezt mindenképpen be kell látnunk. Ilyképp a temetői buli trendi és biztonságos is, a szervek elől jótékonyan elrejt a bánatos fűzfa.
Viszont nem volt ez arrafelé különleges esemény. Idén márciusban a temető ravatalozójában tartották a nőnapi bulit, ezen biztosítva volt a sejtelmes világítás is. Semmi sem dobja fel jobban a hangulatot, mint a huzatban lidércesen lobogó kandeláberek fénye, de ezzel vigyázni kell. Égett már le hajkorona ilyen készségtől filmforgatáson, óvatosan kell tehát hanyatt lökni az asszonynépet a ravatalon, mert az ember töke is megpörkölődhet. Igaz, azt meg el lehet számolni munkahelyi balesetként. A lényeg viszont mégsem ez. A rocky horror bulikon ugyanis a temetőben főtt pálinkából is kínáltak, amit egy korábbi főnök főzetett az egyik sírásóval, ez nyitja meg az eddig be nem látott távlatokat. A magyar genomja már csak olyan, hogy ha kinyitják előtte a kiskaput, akkor belöki rajta a tehenét, egyszerűen nem bírjuk elviselni a határokat.
Az ólajtót persze ki más, mint a basi tárta ki, amikor lányos zavarában, amely abból fakadt, hogy programja fingnyi sem volt, behányta a köztudatba, ami épp eszébe jutott. Azt bírta kitalálni, hogy pálinkát főzzön a népe büntetlenül a maga kedvére és szellemi épülésére. Ebből törvény is született még 2010 nyarán, amely bizonyára a sürgető szükség miatt néhány elemében hiányos. Nem zárja ki a temetőket a hungarikumos párlatok előállításának lehetséges helyszínei közül. Embereink tehát ott Pesterzsébeten nem tettek semmi törvénybe ütközőt, a pálinkafőzést a kollektív szerződés sem tiltja, mert olyan már nincs.
Így nyílik meg a beláthatatlan horizont. Miközben a vezér a Ferencváros stadionját avatja, amely fölött az ő Gripenjei húznak zöld fehér csíkokat óránként tízmillió forintos költséget verve a feneketlen büdzsére, és a honvédő Hende mosolyog a milliárdos gépekre, amelyek összessége a magyar légierő maga, az alattvalók egy másik valóságban hörbölik a temetőben főtt legális pálinkájukat a sírok tövében. Tán még dalra is fakadnak jódógukban, és konstatálják az új rendet. Inni mindenhol lehet, de legjobb a holtak társaságában, és ezután imbolygó biciklire tornázni a mindennapokban megfáradt segget, mert már ezt is újra szabad, hogy jól érezze magát az alattvaló. Ebből tudhatja, hogy gondolnak rá odafönn.
Hozzászólás a(z) Névtelen bejegyzéshez Válasz megszakítása