május 2014 hónap bejegyzései

Parádézott a törpe

Orbánvilág van, és mint máskor sokszor, most is a jó öreg katonához fordulok, aki képes volt rá, hogy hülyére vegye a világot.

Posted in Egyéb
Tags: , ,

Lejtmenet – harc a másik kultúra ellen

A tudatlanok fölötti totális ellenőrzés megszerzése eddig az egyházak privilégiuma volt.

Posted in Egyéb
Tags: , ,

Nem az a baj, mi volt, inkább, ami ma

Nem könyvelő, nem gyári munkás, politikus ő. Hiába, eljött a profik ideje. Jobbikos, szkinhed a parlament alelnöke.

Posted in Egyéb
Tags: , ,

A bohóc beszól

Amikor megtudtam, hogy a fiam megszületett, nem ugrándoztam örömömben. Észrevettem, hogy meg fogok halni.

Posted in Egyéb
Tags: , , ,

Felcsút tabu

Felcsúton, az új stadionban betiltották a politikát, nem lehet szidni Orbánt, igaz, a kiskáté szerint Gyurcsányt se.

Posted in Egyéb
Tags: , , ,

Szóma, ha mondom

Csodálkoztam, hogy a csapatom mért kapott méretes zakót egy hónapja. Akkor nem gondoltam volna, hogy azért, mert billogozottan hülye.

Posted in Egyéb
Tags: ,

Agysorvadás

Rossz állapotban vagyunk. Orbán teljesen uralma alá vonta a Fidesz-t, a Fidesz a kormányt, a kormány az országot, és így bezárult a kör.

Posted in Egyéb
Tags: , ,

Állatkert Ócsán

A fene eszi az egészet, meg az enyészet, az pedig ki a francot érdekel? Annyiba se fájt, mint a felcsúti stadion.

Posted in Egyéb
Tags: , ,

Wass Albert a spájzban

A Fidesz és a Jobbik közötti összjáték megpecsételődött azzal, hogy a Jobbik vezetheti a parlamenti kulturális bizottságot.

Posted in Egyéb
Tags: , ,

Ismerd meg Rezedát!

1961 sok mindenről nevezetes, például German Sz. Tyitov őrnagy a Vosztok–2 űrhajó fedélzetén 17-szer megkerülte a Földet, és megkezdődött a berlini fal építése is. Ez rögtön születésem után történt, amely esemény alkalmas volt arra, hogy anyám felhőtlen szombathelyi örömét ne örökítsék meg az annalesek.

Mindezek után a bölcsőde, óvoda és a Petőfi Sándor Utcai Úttörő Csapat (498-as számú) hármas egysége határozta meg tudatom alakulását egy kilométerkővel, amikor egy napon – tíz évesen - neki nem láttam a kosárlabdázás nemes időtöltésének, ami későbben forgatta föl teljesen az életemet.

A Nagy Lajos Gimnáziumban okozott ez nehéz pillanatokat Heigl osztályfőnök úrnak és nekem is, aki időm nagy részét mindenféle ifiválogatott edzőtáborokban töltöttem, és csak akkor jöttek rá, hogy nem vagyok tök hülye, amikor egy kósza irodalom órán hibátlanul mondtam el J. A. Ódáját, pedig nem is volt föladva. Azóta birkózom a szavakkal.

És ez okozta azt is, hogy nem a TF-re indultam tovább - pedig nagyon vártak -, hanem a szombathelyi BDTF magyar-népművelés szakára, kizárólag levelezőn a kosárlabda miatt. Ezt aztán, ahogyan az meg volt írva, igen fiatalon hagytam abba körmendi és soproni kitérők után, és jól volt így.

El tudtam menni ugyanis segédfűtőnek, e négy év alatt pedig szakmányban olvastam napi tizenkét órákat a munkahelyemen, amely időtöltés nélkül nem lennék az, aki. Persze ehhez kellett a drága Lőrinzy Huba tanár úr is a főiskolán. Ő nem csak irodalomtörténetet oktatott, hanem valami sokkal többet tett velem, nélküle most nem kellene ezeket a sorokat írnom, ebben biztos vagyok.

Egyre hosszabbnak tűnő életem során voltam műszaki rajzoló, újságos és leveles postás, gondnok és kultúrház igazgató, segédfűtő és tanár. Amióta a média világa beszippantott, mint valami fekete lyuk, oda-vissza szenvedtem már az egészet. Írtam és tördeltem napilapot, szerkesztettem, írtam heti és havi lapokat, voltam televízió-főszerkesztő és műsorvezető, sőt, hetilap igazgatója is.

Közel száz adást élt meg egy rádiós műsorom, dolgoztam internetes portálnak, és mégis itt vagyok.

Csak azt nem tudom, hol.

Legutóbbi hozzászólások

Lájkolj!